Egy érdekes dolog jutott eszembe erről a példázatról: (Lk 14,16k)

“Egy ember nagy vacsorát készített, és sok vendéget hívott meg.
A vacsora órájában elküldte a szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden készen van.
De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek.
Az első azt üzente neki: Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem!
A másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem, megyek és kipróbálom. Kérlek, ments ki engem!
Megint egy másik azt mondta: Most nősültem, azért nem mehetek.”

A kifogások kísértetiesen hasonlítanak azokra az élethelyzetekre, amikor az izraelita férfiak felmentést kaphattak a hadkötelezettség alól: (5Móz 20,5k)

“Van-e itt olyan ember, aki új házat épített, és még nem avatta fel?
Az menjen vissza a házához, nehogy másvalaki avassa fel azt, ha ő meghal a harcban.
Van-e olyan ember, aki szőlőt ültetett, de még nem vette hasznát?
Az menjen vissza a házához, nehogy másvalaki vegye hasznát, ha ő meghal a harcban.
Vagy van-e olyan ember, aki eljegyzett egy leányt, de még nem vette el?
Az menjen vissza a házához, nehogy másvalaki vegye azt el, ha ő meghal a harcban.”

Ha Jézus példázata tényleg erre az ószövetségi törvényre rímel, akkor itt a Mester újra az egyik legjobb módszert választja, hogy a hallgatóság magára ismerjen: a humort, a karikatúrát. Elég irónikus, hogy egy ilyen nagyszabású vacsorára úgy reagálnak a szerencsés meghívottak, mintha hadba kellene vonulniuk. 🙂
És tényleg: az emberek olyan gyakran feltételezik Istenről, hogy ő nem meghív, hanem “besoroz”.

Ami viszont még viccesebb, hogy a példázat folytatásában a házigazda már nem kérdez, hanem megtölti a házát szegényekkel, sántákkal vakokkal. A meghívottak úgy nyüfögtek, mintha harcmezőre hívnák őket; erre a ház olyanokkal lesz megtöltve, akik alkalmatlanok lettek volna a katonáskodásra…

Szeretem ezt a példázatot, mert arra is rámutat, hogy Isten nem igazságtalan. Ha arról megy a vita hívők vagy teológusok között, hogy Isten előre kiválasztotta-e a hívőket, akkor sokan megpróbálják rövidre zárni a kérdést: “Isten igazságtalan lenne, ha csak úgy kiválasztana egyeseket, másokat pedig eltaszítana magától.” Közben pont hogy nem erről van szó: ha Isten ki nem választana egyeseket, akkor senki nem üdvözülhetne. De erről majd egy másik bejegyzésben agyalok.