Van, aki szerint a lelkiismeret szava kell diktáljon. Például Márai a Füves könyvben:
“Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más!”
Viszont van, aki szerint a lelkiismeret-furdalás csak bajt szül: megkötöz, bezár és megbénít.
Szerintem olyan, mint a riasztó az autóban: ha jól működik, akkor felhívja arra a figyelmet, hogy feltörték a kocsit, és ostoba, aki nem reagál rá. Ha nem jelez, akkor ugyan nincs meg a bosszantó hang, de az autó sem. Ha pedig akkor is riaszt, amikor nem kellene, vagy nem lehet kikapcsolni, akkor abba bele lehet őrülni.
Akkor is riaszthat a lelkiismeret, mikor nem kéne?
Én ebben nem vagyok biztos. De attól még lehet igazad is.