Átkozott legyen! Átkozott legyen jártában-keltében, városban és mezőn, átkozott legyen pusztulásig minden vállalkozásában! Átkozott legyen kosara és sütőteknője, átkozott földjének termése, állatainak szaporulata, átkozott legyen méhe gyümölcse is! Dögvész, sorvadás, láz, gyulladás, forróság és szárazság érje utol! Eső helyett por és homok hulljon rá, verjék őt ellenségei, üldözzék egész életében! Holttestét az égi madarak egyék, ne legyen, aki eltemesse őt! Gyógyíthatatlan fekély, kelés, viszketegség, rüh érje utol, téboly, vakság és elmezavar! Asszonyával más férfi háljon, marháját szeme láttára vágják le, házába más költözzön, szőlője másnak hozzon hasznot! Legyen örökké tehetetlenül elnyomott és eltiport! Kőből és fából készült isteneket szolgáljon! Saját gyerekének a húsát egye meg, és sajnáljon adni belőle kéregető rokonainak! Nagy és tartós csapások, nagy és tartós betegségek sújtsák utódaival együtt, ragadjon rá mindaz, amitől irtózik! A száműzetésben is rettegő szíve, szomorú szeme és csüggedt lelke legyen, riadozzon éjjel-nappal! Átkozott legyen!
Átkozott legyen! Ha egyenesen a mennyből jönne angyal, aki más örömhírt hirdet, átkozott legyen! Ha maguk az apostolok térnének vissza más örömhírt hirdetve, átkozottak legyenek! Ha pápa, püspök, pap, lelkész, teológus, gondnok, presbiter hirdet más evangéliumot Isten gyülekezetében, átkozott legyen! Ha valaki más örömhírt hirdet azon kívül, amit Isten választottai kezdettől fogva elfogadtak, átkozott legyen!
Mert nem embertől való az az örömhír, amit az apostolok ránk hagytak, hanem Jézus Krisztustól kapták. Már az ő idejükben is voltak áltestvérek, akik csupán azért keveredtek be a gyülekezetbe, hogy szolgává tegyék Jézus szabad tanítványait. Ezeknek egy pillanatra sem szabad engedni, hogy az örömhír igazsága megmaradjon a tanítványok számára.
Ezt teszik…
Mert egyesek mind a mai napig azt tanítják templomokban, egyházakban és gyülekezetekben, hogy az ember igazzá válik, ha a törvény szerint él. Még ha sokuk dogmatikájában és hitvallásaiban ennek ellenkezője is szerepel, prédikációik, tanításaik és hittanóráik üzenete mégiscsak számtalanszor ez: „Légy jó! Légy engedelmes! Légy erkölcsös! Isten ezeket várja tőled!” És ha azt látod, hogy nem megy? „Legalább törekedj rá, akkor is előrébb vagy – Isten pedig értékeli, hogy legalább megpróbáltad.” Ezekkel a szavaikkal leköpik az Írást, ugyanis ott ez áll azokról, akik a törvény megtartása alapján akarnak igazak lenni: „Átkozott mindenki, aki nem marad meg abban, ami meg van írva a törvény könyvében, hogy azt kell cselekedni.” Átkozott! Nem pedig áldott, mert megpróbálta!
Bárcsak kiherélnék magukat, akik Jézus örömhírével szemben lázítanak benneteket! Félrevezetnek, tanításuk nem attól van, aki hív titeket. Maguknak akarnak megnyerni, hogy értük rajongjatok. Aki megzavar titeket, el fogja venni büntetését, bárki legyen is az.
Rabszolgaság! Elhordozhatatlan terhet tesznek az emberek nyakába, ők maguk pedig ujjal sem érintik azokat! Átkozottak legyenek!
Mert ha Jézus örömhíre helyett a törvény megtartását veszed a nyakadba, hamar ki fog derülni, hogy kicsoda is vagy Jézus nélkül – merthogy nem bírod el a törvényt, a szíved egész más útra hív! – : házasságtörő, parázna, tisztátalan, bujálkodó, bálványimádó, varázsló, ellenségeskedő, viszálykodó, féltékeny, haragvó, önző, széthúzó, pártoskodó, irigy, gyilkos, részeges, tobzódó és ezekhez hasonló. Vedd csak a nyakadba, akarj jó ember lenni – és ettől rabszolga leszel. Fogva tartanak a megtartott szabályaid is (önigazulttá válsz), és fogva tartanak bukásaid is (visszatérnek bűneid, akárhogy is birkózol velük).
Az Örömhír
Ha a törvény megtartásával akartok igazak lenni, Krisztus semmit sem használ nektek! Semmit! Egy ember sem lesz igaz a törvény cselekvése alapján, aki mégis ezzel próbálkozik, el van szakadva Krisztustól és nincs Isten kegyelmében. Ha az első keresztyének üzenete az erkölcsös élet lett volna, nem üldözték volna őket, és Jézus kereszthalála nem lett volna botrányos hír.
Krisztus viszont szabadságra szabadított meg! Kereszthalálával kihirdette, hogy mi az egyetlen megoldás az emberi romlottságra: a halál. A romlottság nem elnézhető, nem javítható, nem is visszafordítható, hanem elpusztítandó. Az emberré lett Király örömhíre, hogy ezt a pusztulást magára veszi, az egész világ gonoszsága teljes romboló erejével lesújthat rá, miközben ő a választottainak helyettesítőjeként éli ezt át. A helyettem megölt Királyra nézek, és azt mondom: keresztre vagyok feszítve! Ott végeztek ki engem vele együtt! Meghaltam a törvénynek, meghaltam a másoknak való megfelelésnek, meghaltam a bűneimnek, de meghaltam a saját jóságomnak is. Nem élek. De alig másfél nap múlva a Király visszatér: a sír üres, az emberi és szellemi világ minden gonoszsága sem tudott győzni, Jézus erősebbnek bizonyult! Az értem feltámadt Királyra nézek, és azt mondom: feltámadtam vele együtt! Új életem van! Ennek a Királynak élek, aki teljhatalmával új teremtésbe fogott, és újjá teremtett engem is! Szabad vagyok!
Nem rabszolgává, hanem családtaggá, fiává fogadott. A Királyok Királyához kacagva, örömmel szaladok: Apucim, Atyám! Van Istenem, és újra a képmásává tett! Önmagát osztja meg velem, a Lelkét adja nekem, aki gyümölcsöt terem (nem úgy, mint ahogy halott koromban én „cselekedtem”): szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ő az igazi szőlőtő, az ő lényéből fakad a gyümölcs, a gyümölcs is az övé, a dicsőség is az övé.
Álljatok meg tehát keményen, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni! Utasítsatok el és leplezzetek le nyilvánosan minden olyan tanítást, amely más örömhírt hirdet! Mert tudjuk, hogy az ember a Krisztus Jézusba vetett hit által igazul meg, nem a törvény cselekedetei alapján. Isten pedig a hit igéjének hallása által adja a Lelket és munkálkodik hatalmas erőkkel, nem a törvény cselekedetei alapján.
(5Mózes 28; Lukács 11,46; János 15,1-17; Galata 1-6)